A klímaváltozás hatása a szőlőtermesztésre – a világ vs. Villány
2022. március. 18.
A klímaváltozás az életünk szinte minden területén érezteti a hatását, nem véletlenül kongatják manapság oly sokan a vészharangot. Hogy hogyan reagálnak erre a világ bortermelő vidékein, és mit gondolunk róla mi a Vylyan Pincészetnél? Elmeséljük.
Újkeletű probléma?
A szőlőtermesztők már korábban is kísérleteztek az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó fajtákkal, de ez a téma az 1990-es évek óta került igazán napirendre. A klímaváltozás ezen a területen is, akárcsak a többi mezőgazdasági ágazatban, több évszázados hagyományokat és gyakorlatokat ír fölül.
Gondolkodtatok már azon, hogy az ugyanazokról a szőlőtőkékről származó bor miért más ízvilágú a különböző évjáratokban? Miért van az, hogy egyik évben kicsit vékonyabb, máskor kicsit testesebb, néha gyümölcsösebb, a következő évben meg inkább érettebb, holott a feldolgozás hasonló? A borszőlő rendkívül érzékeny az éghajlati változásokra, ami egyrészt hozzájárul ahhoz, hogy a borokat egyedivé tegye, de ez azt is jelenti, hogy rendkívül érzékeny a klímaváltozásra.
Kitekintés a világra
A változások a vártnál gyorsabb ütemben történnek, ami a borászati ágazattól is gyors alkalmazkodást kíván. A hőmérséklet emelkedés hatására hetekkel korábban kezdődik a szüret, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ez pedig a borok minőségét is befolyásolja – igaz, a szakemberek is elismerik, hogy egyes fajtáknál ez a változás akár pozitív is lehet. A legészakibb borvidékeknek otthont adó Németországban például azok a szőlőtőkék, amelyek korábban nehezen értek be, most telt, lédús termést adnak, a melegebb területeken pedig a borok minden egyes fokos hőmérséklet emelkedéssel bársonyosabbak és teltebbek lettek.
A klímaváltozás hatása nem definiálható egyértelműen. Az éves középhőmérséklet növekedésével párhuzamosan még azoknál a fajtáknál sem lesz feltétlenül jobb minőségű a bor, amelyeknek jót tesz a melegebb időjárás. Ha a szőlő életciklusa lerövidül, a tanninok és az antocianinok, azaz a szőlőhéj színéért felelős vegyületek nem fejlődnek megfelelően, de az is előfordulhat, hogy tompábbak lesznek a savak, magasabb lesz az alkoholszint – ezek mind csökkenthetik a bor élvezeti értékét. A nappali és éjszakai hőmérséklet ingadozása is veszélybe kerülhet, pedig melegebb szőlőtermelő vidékeken ez kulcsfontosságú lehet a frissességhez, az íz- és aromaanyagok fejlődéséhez.
Milyen hatása van ennek az egyes országok szőlőtermesztésére?
Senki nem szereti a petyhüdt, unalmas borokat, pedig az erős hőség vagy a termést érő túl sok közvetlen napsugárzás következtében ezzel is számolnunk kell. A napégés következtében a szőlő is sérülhet, az észak-olaszországi bortermelők például egyre gyakrabban panaszkodnak napégett növényekre. A spanyolországi Prioratban élő termelők pusztító szőlőkárokról, megperzselt levelekről és kiszáradt szőlőről számoltak be.
Az éghajlatváltozás minden kontinensre hatással van: Dél-Ausztráliában a 2019-es nyár volt a legmelegebb az országos rekordok 1910-es kezdete óta, ami a fehérszőlő fajtáknál 8 %-os visszaesést eredményezett, a Chardonnay hozama pedig 12 %-kal esett vissza az elmúlt öt évben.
Alkalmazkodás a változásokhoz
„2017-ben 100 tenyésznapból 28 napon volt a hőmérséklet 37 Celsius felett. Semmit nem tudunk tenni, ami felkészítené a szőlőt az ilyen hosszú ideig tartó melegre. Más fajtákkal kell dolgoznunk.” – mondja Dan Petroski borász, aki olyan melegkedvelő szőlőkkel kísérletezik, mint az Aglianico, a Touriga Nacional, a Tempranillo vagy a Shiraz. „Lehet, hogy a Cabernet Sauvignon már nem lesz releváns a Napa-völgyben 2040-ben, 50-ben, 60-ban vagy 70-ben. Ezért ültetjük ma ezeket, hogy idővel felmérhessük, hogy a borvidékünk adottságai megfelelőek-e az újonnan telepített fajtáknak.”
Az Óvilágban, ahol a telepíthető szőlőfajtákra és a házasításokra törvényi előírások vonatkoznak, nem annyira egyszerű az ültetvények cseréjének a megvalósítása. Ilyen régió például Bordeaux is, ahol a 2019-es közgyűlési ülésen végül a korábbinál enyhébb szabályokat fogadtak el, és egyhangúlag jóváhagyták a hét „éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából érdekes fajtát” tartalmazó listát: Arinarnoa, Castets, Marselan, Touriga Nacional, Alvarinho, Liliorila és Petit Manseng.
Villányi tapasztalatok
A klímaváltozás természetesen hazánkban is tetten érhető, a szőlősgazdák az ország számos pontján igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A Vylyan Magyarország legdélebbi, legmelegebb borvidékének egyik meghatározó pincészete. Debreczeni Mónika birtokigazgató az éghajlatváltozásnak a pincészetre gyakorolt hatásáról és az elmúlt 30 évben történt változásokról mesél.
„Ami szembetűnő, hogy az elmúlt 20 évben átlagosan körülbelül két héttel korábban kezdjük a szüretet – a múltban „szokásos” szeptember eleje helyett gyakran már augusztus közepén. Birtokunkon régebben mindig a Portugieser nyitotta a sort. Most a rozénak való kékszőlőkkel együtt a Pinot Noir-t szüreteljük először, amely fajta kilépett az optimális időablakból, így csak hűvösebb években készül belőle prémium vörösbor.
Magyarország még mindig Európa fehérboros zónájában fekszik, így bennünket egyelőre kevésbé sújt az olyan jellegű és mértékű felmelegedés, ami Európa egyes mediterrán borvidékeit már aggasztó mértékben érinti, de már most sok dologban tudatosnak kell lennünk, és szemléletet kell váltanunk.”
A felmelegedés mellett a jövőben egyre nagyobb gondot jelenthet a csapadékhiány, illetve a csapadék egyenetlen elosztása, hiszen amikor végre esik az eső, akkor gyakran zúdul, így a föld nem tudja elnyelni, elraktározni azt.
„A nyári kabóca koncert is a klímaváltozásra utal. A kabócák mellett megjelentek azok a délről felfelé húzódó kártevők is – például az amerikai szőlőkabóca, ami az aranyszínű sárgaságot terjeszti -, amelyekre nővényvédelmi szempontból kell felkészülnünk.” – folytatja Debreczeni Mónika.
Hogyan reagálunk a klímaváltozásra?
A Vylyan Pincészetnél a hosszútávú hatásokra alapvetően a szőlőművelés módszereinek kellő megválasztásával reagálunk. Ilyen például a sorok közötti talaj lazítása, majd eső utáni mielőbbi „zárása” vagy a köztes növénytakaró vetése, amivel javítjuk a talajszerkezetet, illetve növeljük a talaj vízmegtartó képességét. Fontos döntés mindig a szőlő levelezésének mértéke is, amivel meghatározzuk a növény vegetatív egyensúlyát, valamint védjük a szőlőt a napégéstől.
Sok helyen kísérleteznek olyan szőlőfajtákkal, amelyek korábban a magyarországinál melegebb éghajlatra voltak jellemzőek – nincs ez másként a Villányi borvidéken sem. A Vylyan Villányban az első között telepített Syrah-t, ami köztudottan egy mediterrán fajta, de a következő években is tervben van néhány újabb melegkedvelő szőlőfajta telepítése, kipróbálása a déli fekvésű Dobogó dűlőn.
Magyarország klímája alapvetően még kontinentális, néha nagyon meleg, máskor hűvösebb, csapadékosabb, tehát változékony, aminek köszönhetően az évjáratok kevésbé kiegyenlítettek. A 2021-es évjárat igazán izgalmas volt, Villányban ritkán látott, igen élénksavú, nagyon gyümölcsös borok születtek minden kategóriában.
A bio művelés a megoldás?
„A melegedő klíma véleményünk szerint kedvez az organikus szőlőművelés bevezetéséhez, hiszen várhatóan kisebb mértékű a kártevőnyomás (peronoszpóra, lisztharmat). Fontos az is, hogy az ültetvény bio művelésre való átállta után a szőlő is ellenállóbb lesz a betegségekkel szemben. Olyan ez, mint nálunk, embereknél: fontos, hogy az immunrendszerünket erősítsük és minél természetesebb életmódra álljunk át.
Az idei évjáratban kezdjüka néhány éve telepített Dobogó dűlőnk biotermesztésre való átállítását. Érdeklődéssel várjuk ezeket az új kihívásokat!” – árulta el Debreczeni Mónika.
Felfedezzük a klímaváltozás nyomait a borokban?
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy milyen változások várnak ránk a jövőben a klímaváltozás hatására. A különböző évjáratok sajátosságait azonban bárki felfedezheti, ha figyelmesen kóstolja az elmúlt évjáratok borait. Akik ellátogatnak a péntekenként megrendezésre kerülő pincetúránkra, azok személyesen is véleményt alkothatnak az egyes évjáratokról, de mi is szívesen mesélünk a tapasztalatainkról. https://www.vylyan.hu/vylyan-terasz/borkostolok/
FORRÁSOK:
Climate change – the hot debate
Change may be coming to your favorite wines
Climate change will inevitably transform the way the world produces goods
Climate, grapes, and wine (Gregory Jones, Ph. D. at TEDxRoseburg)