Borpárosítás az ünnepi húsok mellé

2021. december 15.

Ahogy nincs kőbe vésve, mi kerüljön karácsonykor az asztalra, úgy a borpárosítás is sokkal inkább ízlés, mint szabály dolga. Szóval felejtsük el a „fehér húshoz fehérbor, vöröshöz vörösbor” sztereotípiát. Rögtön elmondjuk, hogyan érdemes eljárni, és mutatunk is néhány konkrét példát is.

A szabály egyáltalán nem bonyolult, ám a harmonikus párost megtalálni némi gyakorlást és tapasztalatot igénylő feladat. A lényeg, hogy a bort mindig az étel alapanyagához, a fűszerezéséhez, a hozzá szervírozott mártáshoz, vagyis a vezérlő ízekhez párosítsuk. (A témával korábban is foglalkoztunk már, például ebben a bejegyzésben.) Ebben nagy segítség a borászatok ajánlása, amit általában a hátsó címkén helyeznek el, de érdemes a honlapon is elolvasni a borok bővebb leírását, illetve az ételajánlatokat. Mi most gyorsan végigszaladunk néhány klasszikus karácsonyi fogáson, és néhány olyanon, amiről azt gondoljuk, hogy ott van a helye az ünnepi asztalon. Természetesen a borpárosítás terén is segítünk.

Kezdjük az elején

Két tipikus előételt választottunk: egy hagyományosat, és egy olyat, ami az utóbbi év(tized)ekben lett divatos. Nagyjából köztudott gourmet körökben, hogy a brióson tálalt libamáj és a pinot noir igen közeli barátok, ám most mégis egy másik ajánlatunk van: az élénken gyümölcsös, simulékony Macska portugieserünk, ami nem fog csalódást okozni. A petrezselymes, fokhagymás, vajban pirított garnélához a közmegegyezés szerint egy kicsit komolyabb, érettebb fehér dukál. A Hërka chardonnay pont ilyen.

Jöjjön a leves

A húsleves nem gyakori karácsonyi fogás, ám ha vadból készül – egészen pontosan fácánból – sok helyen felbukkanhat az ünnepi menüben. Nem szokványos dolog leveshez bort párosítani, ám a tyúkhúslevesről kiderült, hogy a rizlinggel nagyon passzolnak egymáshoz, így a hasonló, ám még koncentráltabb ízvilágot produkáló fácánleves szépen összesimul Boszorkány cuvée-nkkel.

A halászlé viszont elmaradhatatlan karácsonykor, amihez egy igazi ritkaságot ajánlunk. A csókaszőlőt nem sok választotta el a teljes kihalástól, ám sikerült új életet lehelni belé, ma már a miénk a világ legnagyobb csóka ültetvénye. A belőle készült bor nagy barátságot ápol a magyaros ételekkel, azon belül is a „piros” halételekkel. A halászlé mellé is tökéletes választás.

Lássuk a halakat

A halak nagyon szeretik egy laza rozé közelségét. A gusztusos rántott pontypatkókhoz nagyon jól illik egy pohár jól behűtött Kakas, az ízlelőbimbóknak is tetszeni fog ez a picit rendhagyó választás. Ahogy az már a garnélánál is kiderült, a „tengeríz” az ellentéteket vonzza: fűszeresebb, összetettebb – általában – fehérborok harmonizálnak vele, mi mégis a Rozé Variációnkkal hozzuk össze. Mégpedig azért, mert meglepő módon a kapor kitűnően kiemeli ízvilágát, és ez a fűszernövény a vajhallal is csodákra képes.

Nézzük a szárnyasokat

A csirke nem egy tipikus karácsonyi étel, de ahány ház, annyi szokás… Van pincészetünk kínálatában egy olyan fajtabor, amit a fűszeres, de nem túl nehéz húsételekhez ajánlunk. A csirkét pedig sokan mindenféle fűszerkeverékekkel dolgozzák meg, és úgy kerül aztán a sütőbe. Néhány korty Kékfrankos így jó választás hozzá, mert még jobban feltüzeli az ízélményt.

A kacsa- és libapecsenyék elkészítése hosszú és nem is egyszerű feladat, az ünnep azonban sokakat motivál az elkészítésükre, amin igazán nem lehet csodálkozni, hiszen a sült húsok császárnőinek ünnepi körítés jár. És természetesen egy méltó pár: ilyen a frissítő savakkal megáldott, testes Autistic Art Cuvée.

A gesztenyével töltött pulyka az egyik létező legkarácsonyibb fogás, egyedi ízéhez a Syrah összetett ízei és aromái könnyen megtalálják az utat.

És végül a vörösök

A karácsonyi menü összeállításakor nyugodtan meglódulhat a fantáziánk, bátran rugaszkodjunk el a hagyományoktól. Egy saját zsírjában, alacsony hőfokon, lassan, egyben megsütött mangalicatarja igazi kulináris élmény, hát még ha felszolgálunk mellé egy markáns, de bársonyosan elegáns tanninokkal rendelkező, a rafinált sültek mellé kiválóan passzoló Villányi Franc-t.

Marhahúsból készült fogásunk sem egy szokványos választás: a Petőfi rostélyos burgonyafánkkal ugyan pepecs munka, és talán nem is legelegánsabb magyaros étel, ám az íze mindenért kárpótol, hát még ha megtoldjuk egy pohárka Ördöggel, ami éppen az ilyen típusú ételek nagy barátja. És akkor a végére jöjjön egy igazi klasszikus. Az áfonyás szarvasgerinc igazi nagybetűs főfogás, méltán övé a főszerep egy menüsorban. Van egy Villányban új erőre kapó fajta, a merlot, a belőle készült borunk nagyon szereti a gyümölccsel társuló ételeket, hiszen maga is kirobbanó gyümölcsösséggel bír.

Kellemes ünnepi készülődést!