Magyarország borrégiói és borvidékei
2020. augusztus 14.
Magyarország borkultúrájának és történelmének köszönhetően a borvidék fogalma talán a legtöbb ember számára ismerősen csenghet. De vajon mi a különbség a borvidék és a borrégió között? Mennyit különböztetnek meg belőlük és mi alapján határozzák meg őket?
Hat borrégió egy kivétel
A borrégiók olyan szomszédos vidékek egységei, amelyek vagy földrajzilag alkotnak egy nagyobb, összefüggőbb területet, vagy hasonló természeti adottságokkal, illetve hagyományokkal rendelkeznek. A borrégió talán azért is kevésbé ismert fogalom, mert a borok címkéin általában egy ennél kisebb egységet, a borvidéket szokás feltüntetni. Ennek oka, hogy ezzel sokkal inkább behatárolható a bor származási helye, vagyis nagyobb jelentőséggel, több információval bír a fogyasztók számára az adott borral kapcsolatban.
Magyarország területén hat borrégió és összesen 22 borvidék található. A borrégiók között a Tokaji borvidéknek kivételes a helyzete, hiszen különleges történelmi és természeti adottságai miatt egyedüli borvidékként önálló borrégiót is alkot. Ez a borvidék lett a világ első zárt borvidéke, vagyis olyan termőhely, amelynek termékei különleges védelemre érdemesek. A Tokaji borvidék közel 300 éve, egészen pontosan 1737 óta viseli ezt a titulust és 2002-ben az UNESCO világörökségi címmel is kitüntette. A vidék legismertebb és jellemzőbb fajtái a sárgamuskotály, a furmint és a hárslevelű.
A Tokaji mellett öt, a Duna, a Balatoni, a Felső-magyarországi, a Felső-Pannon és a Pannon borrégió található Magyarország bortérképén.
22 borvidék
Az ország hat borrégiójában tehát összesen 22 borvidék található, melyek meghatározásához számos törvényben rögzített feltételnek kell teljesülnie. A borvidék olyan egységet takar, mely hasonló bortermelési hagyományokkal, éghajlati és domborzati adottságokkal rendelkezik. Mindemellett a vidéket meghatározó jellegzetes borok készülnek a területén. Minden borvidéken jellemző fajtákkal és művelési technikákkal találkozhatunk.
A Balatoni a legtöbb borvidékből álló borrégió. Ide tartozik a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki és két kicsit távolabbi borvidék, a Zalai és a Nagy-Somlói is. A Balatoni borrégió pincészeteiben jellemzően fehérborokat készítenek, de ma már szép számmal születnek vörösborok is. A legelterjedtebb fajta, az olaszrizling mellett igazi különlegességek is megtalálhatóak a régióban, úgymint a juhfark vagy a kéknyelű.
Az ország területileg legnagyobb borrégiója a Duna borrégió, a Duna és a Tisza közötti területen fekszik. Itt három borvidék található, a Csongrádi, a Hajós-bajai és a Kunsági borvidék. Bár a különböző borvidékekre jellemzőek a meghatározó fajták, a Dunai borrégió borvidékein szinte az összes hazánkban termő szőlőfajta megtalálható.
A Felső-Pannon borrégióba öt – az Etyek-Budai, a Móri, a Pannonhalmi, a Neszmélyi és a Soproni borvidék tartozik. Bár itt az időjárási viszonyok inkább a fehérboroknak kedveznek, Pannonhalma évek óta szép vörösboraival is felhelyezi magát az ország bortérképére, Sopront pedig a kékfrankos fővárosaként is emlegetik. Az Etyek-Budai borvidéken a pezsgőkészítésnek is komoly hagyománya van, melyhez az utóbbi időben csatlakozott a Soproni, a Móri és a Neszmélyi borvidék is.
Az Felső-magyarországi borrégió három borvidéke a Bükki, a Mátrai és az Egri borvidék. A legismertebb bor itt az Egri Bikavér, de a kékszőlő fajták közül az utóbbi években a pinot noir is egyre inkább kiemelkedik. A híres vörösborok mellett a fehérborok is méltán tettek szert hírnévre, úgymint a tramini vagy a leányka.
Villány régiója
Pincészetünk otthona, a Villányi borvidék a Pannon borrégió négy borvidékének egyike. Ide tartozik még a Tolnai, a Pécsi és a Szekszárdi borvidék is. Ezek az ország legdélibb fekvésű borvidékei, a napsütéses órák száma is itt a legmagasabb. Ez a régió a vastagabb tannintartalmú, nagyobb testű vörösborok és a szelídebb, lágyabb fehérborok otthona. A Villányi borvidék termőhelyének alapját az ország legtisztább mészköve adja, ami kiváló talajt biztosít például a cabernet franc, a cabernet sauvignon és a merlot ültetvények számára. Ezekből a szőlőfajtákból pedig jellemzően fahordóban érlelt, bordói típusú cuveé borok készülnek.
Villányi borvidék, Villányi körzet, Kisharsány
Ha a borvidéken túl még kisebb egységekre szeretnénk bontani a borok származási helyét, akkor a borvidék után annak körzetét, majd települését, végül pedig a dűlőt kellene meghatározni. Minden borvidéken jellemzően két-három körzet található, de akadnak olyan borvidékek is, melyek nem rendelkeznek körzetekkel. Itt a következő egység a borvidék után rögtön maga a borvidéki település, majd a dűlő lesz.
Pincészetünk szőlői a Pannon borrégióban, a Villányi borvidék Villányi körzetében, Kisharsány településen öt dűlőn nevelkednek, jellemzően déli, dél-keleti tájolású ültetvényeken. A kezdetektől fogva a lehető legszebb borok készítését tűztük ki célul, melyek szépen hordozzák a villányi termelőhely jegyeit. Nincs állandó receptúránk, nevelgetjük a szőlőinket, akár a gyermekeket és segítjük őket abban, hogy dűlőinken otthonra találjanak és kiteljesedhessenek.
A Vylyan dűlők
A Dobogó dűlőben a cabernet sauvignon mutatja különösen szép arcát, a Városhegy dűlőről a könnyedebb fajták és a rozé alapjául szolgáló szőlőink termését szüreteljük. A Pillangó dűlőben például a kékfrankos kapott helyet, de itt található a legidősebb merlot ültetvényünk is, amely gyönyörűen selymes, szép borokat ad. A Gombás dűlő keleti fekvésű és kissé hűvösebb. Agyagosabb talaja miatt tökéletes otthonul szolgál pinot noirunknak, ami nagyon szereti ezt a helyet. A Madolás dűlő katlan szerű formája miatt kifejezetten jól tartja a meleget, ezért a bordói fajták, jelesül a cabernet franc és a syrah számára is ideális.
A borainkkal kapcsolatban a honlapunkon minden információ megtalálható, például, hogy melyik szőlő, melyik dűlőről származik. A legjobb évjáratok legszebb fürtjeiből dűlő-válogatás borokat is készítünk. Erre példa Mandolás borunk, amely egy szuper prémium Cabernet Franc a Mandolás dűlőből.
