Szüreti szokások és hagyományok

2020. szeptember 08.

A szüret évszázados hagyomány, melyhez a kemény munka mellett a finom falatok, a szép borok, a felvonulás, a zene és a mulatság is szorosan hozzátartozott. Ha kíváncsi vagy, hogyan ünnepeltek régen, hogy mi történt a szüreti bálokon és milyen ételeket készítettek a hagyomány szerint, akkor ez a cikk neked szól! 

Munkánk gyümölcse

Talán nincs még egy nemzet, amely olyan jelentőséget tulajdonít a szüretnek, hogy még a Himnuszában is megjelenik a köszönet és hála a bor és szőlő bőséges áldásáért („…Tokaj szőlővesszein, nektárt csepegtettél…”).  Évszázadok óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel a Kárpát medencében, s bár ma is tartanak szüreti mulatságokat, a korábbi időkben sokkal komolyabb hagyománya volt ennek az eseménynek. Századról századra változnak a szüreti szokások, egy dolog állandó: egy pincészet életében a szüret az egyik legszebb és legfontosabb pillanat.

Évszázados hagyomány

A 16-17. században a szüret ideje alatt a törvénykezést is beszüntették és már ekkor is a jókedv és a vigadalom társult hozzá. A ma ismert formája az ünneplésnek (bál) azonban csak a 18-19. században alakult ki. Ekkor vacsorával és esti táncmulatsággal zárták a szüreti munkát. Messzi földről eljöttek a rokonok, barátok és ismerősök, hogy együtt ünnepeljék a termést. Sok helyen még a távolban szolgáló vitézek is hazatértek. A szüreti bálok különleges társadalmi jelentőséggel is bírtak. Néhány városban egyenesen úgy tartották, hogy ha a szüreti bálon nem kel el valaki, az örökre pártában marad.

Szüreti szokások

Napközben még folyt a munka: a hagyományok szerint a nők szedték a szőlőt, a férfiak pedig puttonyba gyűjtötték a termést, miközben vidám énekeket énekeltek. Ezalatt már készültek a hagyományos szüreti ételek és friss mustból sem volt hiány. A nap végeztével a gazda vagy uraság köszöntésére került sor, a verselők ilyenkor annak jóságáról vagy fukarságáról szóltak. A kora reggeltől késő estig tartó fáradozás után kezdődhetett a bál, melyhez számtalan játék és szokás társult.

A szüreti bálhoz kapcsolódva sok helyen felvonulással zárták a napot. A menet főszereplője az esti mulatságért felelős borkirály volt, de jelen volt a bíró, ahogy a csőszlegények, a csőszlányok és persze a tolvajok is. Nem hiányozhatott a felvonulásból a rómaiak bor és mámor istenét, Bacchust megidéző, hordóra ültetett piros ruhás férfibábu, baksus figurája sem.  

A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak. A fára vagy fémre aggasztott szőlőfürtöket aztán egy népszerű játékhoz, a csőszjátékhoz használták. Csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüreti koszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. Ha elkapták a tolvajokat mókás büntetéseket szabtak ki rájuk, újabb vidám pillanatokat okozva a résztvevőknek.  

A szüret hagyományos ünnepi ételei

A szüreti étel birka vagy marhahúsból készült. Bográcsban marhagulyást vagy birkapörköltet főztek, előtte pedig húslevest szolgáltak fel. Ezek mellett az esküvők mai napig hagyományos étele, a székelykáposzta sem hiányozhatott az esti mulatságból, desszertnek pedig csörögefánkot sütöttek. Az ételek mellé pálinkát és természetesen bort fogyasztottak a hajnalig tartó mulatság alatt.

Ha szívesen átélnél egy igazi szüreti ünnepet, megkóstolnád a friss mustot és szuper borokhoz hangolt ételeket kóstolnál, várunk szüreti mulatságunkon a Vylyan Teraszon!

Az esemény részleteit Facebook oldalunkon, ide kattintva olvashatod.