Fehérbor: öt kérdés, öt válasz

2021. június 18.

A nyár a könnyed, gyümölcsös borok legfőbb szezonja, ilyenkor gyakran kerül fehérbor a poharakba. De vajon minden fehérbor könnyű? Egyáltalán beszélhetünk fehérbor-szezonról? Íme, öt kérdés és válasz e borfajtával kapcsolatban.

A borkedvelők nagy része két táborra oszlik: vannak a „fehérborosok” és persze a „vörösborosok” (a rozékedvelők valahol a két térfél között állnak és vélhetően próbálják megérteni mindkét oldalt…). A fehérborok rajongói gyakran hozzák fel érvként, hogy e borfajta könnyed és üde, igazi nyári szomjoltó, akár önmagában, akár fröccsként fogyasztva. Ez mind igaz – ahogyan az is, hogy a fehérborok palettája sokkal nagyobb, színesebb és gazdagabb, mint azt elsőre gondolnánk.

Következzen most öt kérdés és öt válasz, mely után talán egy kicsit másképp gondolunk majd a fehérborra.

Miből és hogyan készül a fehérbor?

A kérdés első fele egyszerűnek tűnik, rá is vágnák sokan válaszként, hogy természetesen fehérszőlőből. A legtöbb fehérbor valóban fehérszőlőből készül. Kivételt képeznek az úgynevezett „blanc de noir” borok, melyeket kékszőlőből készítenek, de fehérbor technológiával, a héjon tartás elmaradása miatt pedig nem tudnak a borba oldódni a kékszőlő héjában lévő színanyagok.

A fehérszőlő fajták rendkívüli változatosságot mutatnak, így a belőlük készített borok ízvilága, illata, színe is széles skálán mozog. Ehhez adódnak a különböző készítési módok, melyek még tovább árnyalják a képet. Fehérborok esetén két jellemző stílusról beszélhetünk: a hagyományos hordós érlelésűekről, illetve a reduktív eljárással készített borokról. Míg az előbbiek testesebbek, ízeiket tekintve pedig krémes, vajas jellegűek, addig a reduktív borok gyümölcsösek és frissek.

Miért könnyebbek a fehérborok a vörösboroknál?

A válaszhoz még egy kicsit időzzünk el a borkészítési módoknál! A fehér- és a vörösborok közötti különbséget (azon túl, hogy a vörösborok kékszőlőből készülnek) a készítésük eltérő módja adja.

A vörösbor készítése során a szőlőt héjon tartva erjesztik, aminek eredményeképpen nem csupán színanyagok és aromák, hanem a tannin nevű vegyület is a borba oldódik. A tannin adja a vörösborok testességét és jellegzetes, finoman fanyar ízharmóniáját. (Erről és a tannin szerepéről egy korábbi blogbejegyzésünkben bővebben is írtunk.)

Ezzel szemben a fehérbor készítésekor a szőlő héját és magjait eltávolítják, és a szemekből kipréselt szőlőlevet erjesztik. Mindez azt eredményezi, hogy a fehérborok – még a hordóban érlelt fajták is – kevésbé testesek, mint a legtöbb vörösbor.

Melyek a legnépszerűbb fehérbor fajták Magyarországon és a világon?

Hazánk szőlőtermő területeinek mintegy 70 százalékán fehérszőlőt termesztenek – összesen több, mint 100 különböző fajtát. Közülük jónéhány helyi fajta, csak nálunk termesztett vagy itt nemesített: ilyen például a furmint, az ezerjó, a juhfark vagy a kéknyelű.

Jó fehérbor alapanyagnak tehát igencsak bővében vagyunk, így sok szép és változatos ízvilágú hazai fehérborból válogathatnak a borkedvelők. A legnépszerűbbek közé a könnyű és illatos fehérborok tartoznak, de egyre kedveltebbek a komolyabb, hordós érlelésű tételek is. A legtöbben az olaszrizlinget, az irsai olivért vagy a chardonnay-t választják.

Ha kitekintünk a világba, akkor is hasonló trendet látunk. Világviszonylatban is kedvelt a rizling (igaz, elsősorban a rajnai rizling fajta), illetve a chardonnay. Emellett egyre több szívet ejt rabul a különlegesen illatos, aromás és kirobbanóan gyümölcsös sauvignon blanc.

Nálunk, a Villányi Borvidéken elsősorban a kékszőlő fajtáké és a vörösboroké a főszerep, de természetesen fehérszőlővel és fehérborok készítésével is foglalkoznak a pincészetek. A jellemző fajták közé itt a rizling (olasz- és rajnai rizling egyaránt), a chardonnay, a hárslevelű és a tramini tartozik. A fehérborok otthona Siklós, míg Villányban a vörösborok uralkodnak.

Pincészetünk kínálatában is szerepelnek fehérborok. A Hërka chardonnay friss és üdén gyümölcsös, melynek illata őszibarackos-vaníliás, ízében pedig megjelenik a világosra pörkölt hordó aromája, de nem tolakodóan, épp csak izgalmassá téve a bort. Halakhoz, szárnyasételekhez és krémes fogásokhoz kiváló választás.

Másik fehérborunk, a Boszorkány, melynek 2020-as évjáratába az olaszrizling és a rajnai rizling mellé némi chardonnay is került. Illat- és ízvilágára a vilmoskörtés-egreses jegyek a jellemzők, kortyában egy kevés citrusosság és sós mineralitás is megjelenik. Igazi nyári frissítő, mely jól behűtve akár önmagában, akár aperitifként vagy könnyű nyári saláták kísérőjeként is remek választás. Sőt, fröccsként is igen élvezetes!

Mennyire „trendi” most a fehérbor?

Bár a borászat és a bor világa alapvetően hagyománytisztelő és lassan változó, mégis léteznek bordivatok. A fehérbor ilyen tekintetben stabilan őrzi népszerűségét, és nem tűnik úgy, hogy csökkenne iránta az érdeklődés vagy elsodornák más trendek. Ez részben annak is köszönhető, hogy egyre több szép és komoly fehérbor készül, melyek bizony felvehetik a versenyt a vörösborokkal is. Ma már a fogyasztók sem csupán a fröccsalapanyagot vagy a laza nyári italt látják benne: a fehérborok egyre nagyobb elismertséget vívnak ki maguknak világszerte. Így erre a kérdésre azt mondhatjuk, hogy a fehérbor eddig is „trendi” volt és várhatóan az is marad.

Tipikusan nyári ital a fehérbor?

Igen és nem. A fehérborok többsége gyümölcsös és könnyű, ezért tekinthető nyári bornak. A melegebb hónapokban ráadásul könnyebb ételeket fogyasztunk, melyekhez jobban is illenek a vörösboroknál, de egy laza borozgatáshoz is szívesebben választunk olyan fajtát, ami friss, itatja magát és jól behűtve fogyasztható. A fehérborok pedig éppen ilyenek.

Ugyanakkor nem érdemes kizárólag szezonális borként tekinteni a fehérborokra. Egész évben örömet okozhatnak friss savaikkal, a citrusostól a virágosig vagy fűszeresig terjedő illatukkal, ízeikkel, itt-ott felbukkanó, izgalmas ásványosságukkal. Ha bármikor könnyed eleganciára vágyunk, csak bontsunk ki egy palack fehérbort!

Jó borozást!